Ipari kémények építése

Ipari kéményeket vagy más néven gyárkéményeket építenek a kazánokban keletkező egészségre ártalmas füstgázok magasabb légkörbe való vezetésére.

A kémények többféle alapanyagból is épülhetnek, azonban alapozásuk többnyire betonból vagy vasbetonból készül. Így van ez a falazott ipari kéményekkel valamint a vasbeton szerkezetű gyárkéményekkel is, melyek középpontját az alapba ágyazott fémrúddal jelölik ki, s a falazat kitűzési munkáit ennek segítségével végzik el. A falazat építési munkák megkezdése előtt ellenőrizni kell az alaptest felületének vízszintességét.

A falazott szerkezetű (tégla) ipari kémények esetében a falazat építési munkák csak megfelelően előkészített felületre szabad elkezdeni. A falazat építési munkák a habarcsréteg terítésével kezdődnek, s arra rakják az előkészített téglákat a tervben foglaltaknak megfelelően egy, másfél, két, három vagy esetlegesen több tégla vastagságban. A téglákat kötő illetve futósorokban falazzák, a téglakötés szabályainak megtartása mellett. A falazási munkák során a lábazati fal függőleges helyzetét illetve a kémény sudarasodását vezérléccel, a téglasorok vízszintes helyzetét pedig vízmértékkel ellenőrzik. A kéményfalazat építése során a falazat külső oldalán úgynevezett védőkosaras feljáróhágcsókat építenek be, a kéményre való fel illetve lemászás megoldása végett. Amennyiben a kémény bélésfalazat nélküli, úgy a falazás során a belső térben feljáróhágcsók kerülnek beépítésre. Bélésfalazattal ellátott kémények esetén a belső feljáróhágcsók a bélésfalba kerülnek beépítésre.

A vasbeton szerkezetű kémények építése csúszózsaluzásos technológiával készül. A kémény vasbetonfal betonacéljai és az alaptest acél betétek össze vannak kötve az együtt dolgozás érdekében. A vasbeton szerkezet kivitelezése során nagy pontosságú munkát szükséges végezni, hogy a vasbeton szerkezet primer, azaz elsődleges korrózió védelme biztosítva legyen.

A bélésfalazat építése során a technológia hasonlóképpen zajlik a köpenyfalazatéval. Bélésfal azonban nem csak falazott szerkezetű téglakéménybe kerül beépítésre, hanem vasbeton szerkezetű ipari kéményekbe is.

A bélésfalazat lehet önhordó, vagy vasbetonkémények esetén a vasbeton kéményfal részeként kialakított konzolokra épített szakaszos bélésfalazat is, ezeket a falazat szakaszokat a kéményépítők dobváltásoknak nevezik.

A bélésfalazat építése során a köpenyfalazat és a bélésfalazat között légrés kerül kialakításra, a hőtágulás okozta mozgások biztosítására. A légrés a terv szerint kitölthető hőszigetelő anyaggal, nevezetesen üveggyapottal vagy kőzetgyapottal.

A bélésfalazat építése során fontos, hogy a légrés a dobváltások környezetében, vagy a bélésfalazat tetején lezárásra kerüljön, hogy a kémény működése során abba szennyeződés ne vagy csak a lehető legkisebb mértékben tudjon bejutni.

A falazott ipari kéményekre általában nem csak egy, hanem kettő vagy több kazán is bekötésre kerül. Nagyon fontos, hogy az azonos szinten bekötött egyes kazánok füstgázai ne keveredjenek össze, ezért a kémények belsőterében úgynevezett füstgázterelő falak is kialakításra, beépítésre kerülnek. A terelőfalak a kéményfalhoz vagy a bélésfalhoz kötik, a megfelelő állékonyság érdekében.

A falazott ipari kéményeket abroncsolással látják el. Az abroncsok a kémény kerületének függvényében 3-5-7 darabból, lapos acélból készülnek, a kémény körívének megfelelően hajlítva. Az egyes abroncs darabokat kovácsolással készített „bilincsekkel” és csavarozással kerülnek összekötésre.

Régebben az abroncsokra szerelték a kéményépítő úgynevezett műállvány konzoljait. Napjainkban ezt azonban már munkavédelmi szempontból nem alkalmazzák.

Az acél szerkezetű ipari kémények előre gyártott elemekből a helyszínen daru segítségével kerül összeállításra. Az egyes elemek összekötése hegesztéssel, vagy karimás kötéssel, csavarozással történik.

Az acél szerkezetű ipari kémények készülhetnek bélésfalazattal illetve anélkül is.